Józan Katolikus

1Kor 15.33 Ne hagyjátok magatokat félrevezetni! A gonosz beszéd megrontja a jó erkölcsöt. Legyetek józanok, és ne vétkezzetek!

Kakure Kirisitan: Egy múzeum először mesél a rejtett keresztényekről Japánban

Forrás: http://www.katholisches.info/2014/05/19/kakure-kirishitan-museum-erzaehlt-erstmals-geschichte-der-verborgenen-christen-japans/

Nagaszakiban egy új múzeum fogja bemutatni a japán keresztények életét

Urakami: Első találkozás a földalatti keresztényekkel 1865-ben, atombomba ledobás 1945-ben

Az 1864-ben felépült katedrális

Az 1864-ben felépült katedrális

Az új múzeum Nagaszakinak Heiwamacsi városrészében létesül, nem messze az Urakami katedrálistól. Urakami Japán és főleg a keresztények számára egy nagy jelentőségű épület. Urakami a nagaszaki atombomba ledobásának zérópontja. A székesegyházat, amely addig Kelet-Ázsia legnagyobb katolikus temploma volt, a föld színével tette egyenlővé az atombomba, megölve egyúttal Nagaszakiban, Japán katolikus központjában 65.000 katolikust.1865-ben B. Petitjean katolikus missziós szerzetes Nagaszakiban olyan személyekkel találkozott, akiket katolikusként ismert föl. Ekkor szerzett róla tudomást a világ, hogy 200 évvel a kereszténység radikális üldözése és irtása után még mindig voltak keresztények, akik az üldözést illegalitásban élték túl.

Titkos jelbeszéd, álcázó mechanizmusok: 200 év az illegalitásban

Mria Kannon — az irgalmas Buddhának álcázott Mária szobor

Mária Kannon — az irgalmas Buddhának álcázott Mária szobor

A múzeum be fogja mutatni a rejtett módon élő keresztények kultikus és áhítati tárgyait. A keresztet például Buddha-szobrok mögé rejtették. Mária-szobraikat Mária-Kannonnak, az irgalmas Buddhát jelképező Kannon istennőnek álcázták. A keresztények saját kódolt nyelvet és szervezetet alakítottak ki. A keresztelést generációkon keresztül az apa szolgáltatta ki a gyerekeknek. Petitjean atya túláradó meghatódottsággal beszélt arról, amikor 1865 Nagypéntekén rájött, hogy Nagaszakiban keresztények tízezrei közt él, akik 200 éven keresztül megőrizték hitüket pap nélkül, a külvilágtól teljesen elvágva.

 

 

 

1549: az evangelizáció kezdete 1587: a keresztényüldözés kezdete

1549-ben Xavéri Szt. Ferenc, a fiatal jezsuita partraszállásával kezdődött Japán evangelizálása. A hithirdetést kezdettől fogva a katolikus egyház hordta vállán. De már néhány évtizeddel később belpolitikai feszültségek, valamint az európai hatalmak gazdasági érdekei elleni védekezés során megkezdődött a keresztényüldözés. Holland kálvinisták a japán sógunátust a katolikus misszionáriusok ellen uszították, hogy kiiktassák a spanyol-portugál kereskedelmi konkurenciát. Evvel viszont egy általános keresztényüldözést váltottak ki, melyek fő érintettjei – más keresztények híján – a katolikusok voltak. 1587-ben kiutasították az országból az összes külföldi misszionáriust. Egyre súlyosabb rendelkezéseket hozta a keresztények ellen. 1596-ban letartóztatták az összes papot és szerzetest, és nyilvánosan, sokszor kegyetlen módon kivégezték őket.

Aki katolikus maradt, kivégezték, aki megtagadta hitét, azt hét nemzedéken át megfigyelték

Japán elszigetelésének során 1612-ben betiltották a katolikus hitet. A megtalált misszionáriusokat internálták vagy kivégezték. A japán katolikusokat halálos ítélettel büntették. Hogy rájuk bukkanjanak, minden japánnak regisztrálnia kellett magát buddhista templomokban. Ennek során keresztény jelképeket ábrázoló táblákat kellett megtaposniuk. Aki tétovázott, vagy ezt megtagadta, kereszténynek számított. Az ilyeneknek két lehetőségük maradt: ha ragaszkodtak hitükhöz, kivégezték őket, ha megtagadták, hitehagyott kereszténynek számítottak, akik családjait hét nemzedéken át felügyelet alá helyezték. a keresztény központokként ismert helyeken, mint pl. Nagaszakiban, évente ismételték meg a próbát a keresztények leleplezésére.

Felkelés Amakusza Síro katolikus szamuráj vezetésével

Mégis megkíséreltek a keresztények egy kétségbeesett felkelést 1637-ben Simabara vidékén a katolikus szamuráj, Amakusza Síro vezetésével az állami beszolgáltatás, de mindenekelőtt hitük elnyomása miatt. Harmincezer felkelő barikádozta el magát Hara erődítményében. Hosszú ellenállás és felőrlő ostromlás után a sógun többszörös túlerőben lévő serege 1638-ban legyőzte őket. Az összes felkelő keresztényt megölték. A kálvinista hollandok, akik a sógun szövetségesei voltak, ágyúval lőtték a japán keresztények állásait. Amakuszát, Isten szamuráját lefejezték, és fejét elrettentésképp sokáig kiállították Nagaszakiban. A felkelés következményeképp a sógun 1641-ben elrendelte az összes európai kiutasítását, és Japán elzárását a külvilágtól.

Amakusza Síro katolikus szamuráj

Amakusza Síro katolikus szamuráj

Japán ma több, mint 40 szentet és több, mint 400 boldogot tisztel

280 évvel a katolikusok üldözésének megkezdése, és 240 évvel a katolikus hit totális betiltása, valamint az ország teljes elszigetelése után 1865-ben jöttek létre az első kapcsolatok újra a földalatti katolikusokkal. Ezt megelőzte az USA által kikényszerített kereskedelmi nyitás 1854-ben.

1863-ban kezdődött Nagaszakiban a katedrális építése. A templomot 1864-ben szentelték föl. Egy évvel később Petitjean misszionárius szerzetest 15 japán látogatta meg, akik azt állították magukról, hogy keresztények. Bibliájuk, imakönyvük nem volt már. Ekkor tudta meg Petitjean, hogy Nagaszakiban keresztények tízezrei között él. A rejtett keresztények legtöbbje csatlakozott a katolikus egyházhoz.

1871-ben Japán elismerte a keresztény közösségek létjogát. A japánok számára érvényes tiltó törvényeket azonban csak 1912-ben helyezték érvényen kívül. Az utolsó állami korlátozásokat pedig csak a II. Világháború után törölték el.

Ez maradt a katedrálisból az atombomba ledobása után

Ez maradt a katedrálisból az atombomba ledobása után

1862 és 2008 között több, mint 300 japán mártírt avattak boldoggá vagy szentté. Őket 1596 és 1639 között végezték ki. Japán ma 40 szentet és 400 boldogot tisztel. 1981-ben II. János Pál személyében az első pápa látogatott a távol-keleti országba. Az Urakami katedrálist 1959-ben újra felépítették. Még mindig néhány százra becsülik azoknak a katolikusoknak a számát, akik ragaszkodnak az évszázados illegalitás rítusához. A földalatti katolikusok egyes családjaiban még mai s félnek egy újabb üldözéstől.

Az 1951-ben újjáépített katedrális

Az 1959-ben újjáépített katedrális

A katedrális mai képe

A katedrális mai képe

Mindamellett a kereszténység nem tudott gyökeret verni Japánban. A nagy többség a buddhizmust / sintoizmust követi. Ez általában semmire nem kötelezi a hívőket, inkább hagyományból, mint meggyőződésből követik. A keresztények aránya kb. 2 %, ennek harmada-fele katolikus. Az egyházak iskolákat, egyetemeket tartanak fönn, de a tanulóktól nem követelik meg az egyházhoz való tartozást.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Józan Katolikus © 2016 Frontier Theme