Tézisek a párbeszédről

Az alábbiakban nem általában a párbeszédről, hanem a Katolikus Egyház által más vallások képviselőivel folytatott párbeszédről írjuk le gondolatainkat. Valódi párbeszéd nincs, soha nem is volt, nem is lesz, nem is létezhet. Ezért ha ebben az írásban párbeszédről szólunk, ezt állítólagos, úgynevezett párbeszédként kell érteni.

  • A párbeszéd feltételez valamiféle közös platformot a résztvevő felek között. A párbeszéd hívei szívesen nevezik a kereszténységet, iszlámot, zsidó vallást ábrahámita vallásnak, azt sugallva evvel, hogy sokkal lényegesebbek az azonosságok, mint a különbségek. Árkokat ásóknak, falakat emelőnek nevezik azt, aki hangsúlyozza a kereszténység kiemelkedő, döntő fontosságát. Nos, mi hívő katolikusok, tudjuk, hogy a két, ún. ábrahámita vallás, iszlám és zsidóság, visszautasítja Jézust, mint Isten fiát, mint a világ megváltóját és üdvözítőjét. Ezek a vallások nem vezetnek üdvösségre, sőt, a kárhozatba vezetnek. Ilyen egyszerű. Ábrahámita vallás, és kárhozatba vezet. Természetesen mi földi halandók sohasem tudhatjuk, ki üdvözül. Egyet azonban biztosan tudunk. Egy muszlim és zsidó sohasem üdvözülhet saját hitéből, hanem mindig csak annak ellenére. Saját ábrahámita hite gátolja őt az üdvösség elérésében. Ha egy muszlim saját hittételeivel szembemenve nem adja halálra keresztény hitre tért rokonát, nem vágja le tizenéves gyerekek fejét, mert futballmeccset néztek, nem tekinti rabszolgának a nőket, nem tart rabszolgákat, esetleg üdvözülhet. Ha egy zsidó nem csapja be a gojt, ahogyan azt a talmudista vallás megengedi, nem tekinti őket szamárnak, ahogyan azt a talmudista rabbik tanítják, hanem saját, Isten előtt egyenrangú felebarátjának tekinti, esetleg üdvözülhet.
  • Tehát még egyszer: Saját vallását követve csak a katolikus keresztény, más vallású mindig csak saját vallása ellenére, keresztény erények követésével üdvözülhet. Érvényes ez úgy az ábrahámita vallásokra, mint az egyéb vallásokra. Hogy hogyan ítélt Jézus a zsidó vallásról, mint ábrahámita vallásról, érzékelhetjük, amikor ezt mondja: “Ezért mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában, az ország fiait pedig kivetik a külső sötétségbe. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.” (Mt 8,11-12)
  • A párbeszéd feltételez egy bizonyos fokú egyenlőséget, egyenrangúságot. Nos, egyenlőség, egyenrangúság az egyetlen igaz, az egyetlen üdvösségre vezető vallás, és bármiféle más hamis és kárhozatba vezető vallás között nem létezhet.
  • Üdvösségre egyedül a katolikus hit, a katolikus egyház vezet. Egyedül a katolikus egyház nyújtja a bűnbocsánat szentségét a gyónásban. A bűnbocsátó hatalommal fölkent katolikus papra mutatnak Jézus szavai: “Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldotok a földön, a mennyben is fel lesz oldva.(Mt 18,18-19) Ahol túlhangsúlyozzák a párbeszédet, ott ezt elhallgatják.
  • Párbeszéd és tanúságtétel egymást kizáró, antagonisztikus fogalmak. Sem Péter, sem Pál apostol nem folytatott párbeszédet, hanem mindig Jézus követését hangsúlyozták, mint az egyetlen utat, mely üdvösségre vezet. Hitvitát természetesen folytattak más vallásúakkal.
  • Párbeszédet az igazi pásztorok nem folytatnak, mindig csak a béresek. Bár soha nem tudjuk, mit is mondtak, mindig csak arról szólnak a híradások, hogy párbeszédet folytattak. Tessék mondani, hogyan zajlik le egy ilyen párbeszéd? Mit mondott a katolikus egyház képviselője, erre mit válaszolt a zsidó, muszlim, mit mondott erre a katolikus fél?
  • Természetesen én, mint katolikus hívő beszélgethetek zsidóval, muszlimmal hitbéli kérdésekről, ezt azonban nem nevezem párbeszédnek. Főleg nem verem nagydobra és nem csinálok belőle médiafölhajtást.
  • Ahol túlhangsúlyozzák a párbeszédet, ott a hittérítés teljesen megszűnik, azt valami idejét múlt fogalomnak tekintik. Pedig Krisztus parancsa ma is érvényes: “Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig. (Mt 28,19-20) Az elmúlt évszázadok során lehettek a hittérítésnek vadhajtásai. Ez azonban azt jelenti, hogy a vadhajtásokat kell lenyesegetni, és nem a nemes fát (a hittérítést) kiirtani.
  • A párbeszéd nem Istentől való. “Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel! Mi köze az igazságnak a sötétséghez? Hogyan hozható össze Krisztus Beliállal? Vagy mi köze a hívőnek a hitetlenhez? Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Márpedig mi az élő Isten temploma vagyunk, ahogy Isten mondja: Közöttük lakom majd és közöttük járok, az Istenük leszek, ők meg a népem. Ezért távozzatok körükből, és különüljetek el tőlük – mondja az Úr -, s tisztátalant ne illessetek. Akkor fölkarollak benneteket és atyátok leszek, ti meg a fiaim és a lányaim lesztek – mondja az Úr, a Mindenható.” (2Kor 6,14-18)
  • A párbeszéd arra ösztönzi a katolikus felet, hogy elhallgassa a katolikus hitigazságokat. Ahol napirenden van a párbeszéd, ott elsikkad az egy, szent katolikus anyaszentegyház üdvösségbeli fontosságának kimondása.
  • A párbeszéd, különösen a közös ima sérti Isten fenségét. Ha egy katolikus közösen imádkozik valakivel, azt mondja evvel, hogy Isten a más vallásúak imáját is ugyanolyan szívesen meghallgatja, mint a hívő katolikusét, hogy Isten előtt a másik vallás ugyanolyan kedves, mint a katolikus vallás. A közös ima azt sugallja, hogy teljesen mindegy, milyen vallású az ember, és innen már csak egy lépés van oda, hogy teljesen mindegy, hogy hisz-e az ember Istenben, vagy elég, ha jó indulatú, jó szándékú. Ilyen mai világunk. Az emberek lusták, kényelmesek, áltatják magukat, hogy attól, hogy nem járnak templomba, attól még ők hisznek Istenben, aminek a következő fokozata, attól, hogy nem hisznek Istenben, attól még ők jó emberek. A közös ima azt sugallja továbbá, hogy én, mint hívő katolikus sem imám erejében, sem egyházam egyedül igaz, üdvözítő voltában, sem Krisztusban, mint a béke fejedelmében nem hiszek. Ritkán történik meg, hogy az égiek közvetlenül jelét adják nemtetszésüknek, mint ahogyan az Assisiben történt. Az első “imatalálkozó a békéért” 1986-ban volt. 1997-ben Assisit súlyos földrengés rázta meg, két szerzetes a romok között lelte halálát. A második, imatalálkozót1993-ban, a harmadikat 2002-ben rendezték meg. Ezek alkalmával lemondtak a közös imáról, néhány beszéd elhangzása után mindegyik közösség önmagában imádkozott a békéért. Ezek kevesebb médiafigyelmet kaptak, mint az első, és II. János Pál pápához köthetők. 2009 decemberében Assisitől 15 km távolságra volt egy 4,2 erejű földrengés (Marsciano, Corciano települések). A negyedik imatalálkozóra 2011 októberében került sor. Ennek során Benedek pápa hangsúlyozta Jézus Krisztus és a katolikus egyház egyedüli és általános fontosságát. A közös imától ezúttal is eltekintettek, viszont ezen nemhívők is részt vettek [akik, amíg a különböző vallások képviselői önmagukban imádkoztak, nyilván csöndben malmoztak ujjaikkal, teszi hozzá e sorok írója]. Az ötödik, legfrissebb imatalálkozón az 1986-os találkozó megismétléseképp ismét együtt imádkoztak a különböző felekezetek képviselői 2016 szeptember 20-án. Ezúttal az Assisitől légvonalban 70 km-re lévő régióban (Amatrice, Accumoli) volt egy igen súlyos, 300 ember halálát is okozó földrengés augusztus 24-én.  A következő, 6,5 erejű földrengés 2016. október 30-án volt a régióban.
  • A katolikus egyház 1950 évig egészen jól megvolt párbeszéd nélkül. A párbeszéd hangsúlyozása, szinte fétisnek tekintése a II. Vatikáni Zsinattal kezdődött, anélkül, hogy a fogalom népszerűsítői vagy az egyszerű hívők tudták volna, mit is jelent valójában a párbeszéd. A párbeszédet folytató, nemkatolikus résztvevők általában vérszemet kapnak, önbizalmuk megnő, tévhitükben megerősödnek, és ha hétfőn párbeszédet folytatnak, kedden már vígan rúgnak egyet a katolikus egyházba. Különösen igaz ez a talmudista zsidó vallásra, amely médiában szerzett befolyásánál fogva könnyen tud gyűlöletet vagy rokonszenvet ébreszteni az egyházzal szemben. A muszlimokkal folytatott párbeszéd gyümölcse, hogy napirenden van a keresztényeknek muszlimok általi legyilkolása világszerte. Amikor XVI. Benedek pápa egy halvány ejnye-bejnye szintű bírálatot mondott a muszlimokra (Regensburg, 2006), a reakció éles, keresztények halálát is okozó tiltakozási hullámot váltott ki a muszlimok részéről, mintegy akaratlanul is igazolva a keresztény oldalról megfogalmazott kritikát.
  • A párbeszéd katolikus részről csak a doublethink (kettős gondolkodás) technikájának elsajátításával folytatható. A zsidókkal hétfőn párbeszédet folytató egyházi méltóságok kedden nem látnak, nem hallanak semmit, amikor ugyanazon talmudista személyek a palesztinoknak pestishalált kívánnak, a gojokat pedig szamaraknak titulálják, akik hivatása az Istentől kiválasztott zsidó nép pénzügyi veszteségeinek csökkentése. Lásd: Levél Székely János Püspök Úr részére
  • A világ tragédiája az első párbeszéd, amelyet Éva folytatott a kígyóval a paradicsomban. A helyes stratégia a gonosz erőkkel szemben nem a dialógus, hanem az ellenállás. “Szálljatok szembe a sátánnal, és elfut előletek.” (Jak 4,7)
  • Ahol túl nagy hangsúlyt kap a párbeszéd, ott a hívők saját hitük alapvető igazságaival sincsenek tisztában.
  • A párbeszéd megfelel az Új Világrend (New World Order) ideológiájának: Lehetsz vallásos, de ne vidd túlzásba. Teljesen mindegy, milyen vallású vagy, fő az, hogy a világrend engedelmes alattvalója legyél. A vallások úgyis mind egyformák, mindegyikben egyformán üdvözülhetsz. Alapvető kérdéseket sohase feszegess, főként ne kérdőjelezd meg a világrend legitimitását.
  • A párbeszéd lerombolja a keresztény társadalmak természetes, ösztönös védekező képességét. Ahol nagybetűvel írják a párbeszédet, ott tétlenül nézik az iszlám térhódítását.
  • Külön fejezetet érdemel az ökumenizmus, a nemkatolikus keresztényekhez fűződő viszonyunk. Úgy gondolom, a legtöbbünk találkozott saját hitét komolyan vevő és erényes, példás életet élő, más vallású keresztényekkel. Ezekhez való viszonyunknál Jézus szavainak kell a zsinórmértéknek lenni. “Ekkor János szólalt meg: «Mester, láttunk valakit, aki ördögöt űzött a nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem tartozik közénk.» Jézus így válaszolt: «Ne tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen szidalmazni.»” (Mk 9,38-39) Másrészt, Jézus már főpapi imájában utalt arra, hogy jönnek idők, amikor a keresztények nem lesznek egységben, és már előre imádkozott egységükért: “De nemcsak értük [a tanítványokért] könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. (Ján 17,20-21) “De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is ide kell vezetnem.” ( Ján10,16)
  • Egyébként az ökuméne kapcsán is érvényes: Ahol azt túlhangsúlyozzák, ott elsikkadnak a katolikus hitigazságok, ott szemérmesen elhallgatjuk a gyónás szentségét, mint a kegyelem forrását, és a többi szentségeket is. E sorok írója vett már részt ökumenikus istentiszteleten, ahol a protestánsokra való tekintetből nem imádkozták az Üdvözlégy Máriát. Hajszálon múlt, hogy meg ne kérdezzem: a ti bibliátokban nincs benne Gábor angyal köszöntése Mária felé?
  • Az ökumenikus istentiszteletek általános üzenete egyébként ez: Nem fontos, milyen vallású vagy. Minden szép és jó, szeressük egymást, Isten mindenkit egyformán szeret. Szóval inkább bohózat, mint istentisztelet. Elgondolkodott egyébként már valaki azon, hogy lehet az, hogy az ökuméne együtt jár lényeges dolgok finom elhallgatásával? Ezek a lényeges dolgok: halál, utolsó ítélet, kárhozat, pokol. Pedig ezek a nemkatolikus keresztények bibliájában éppúgy benne vannak, mint a mienkben. Ugyancsak együtt jár az ökuménével Isten végtelen szeretetének, irgalmának a túlhangsúlyozása. Természetesen Isten végtelenül szeret, és végtelenül irgalmas – annak irányába, aki kéri irgalmát, bűneit megbánja és megpróbálja Isten szeretetét visszatükrözni.
  • Az ökuméne, csakúgy mint a vallások közötti párbeszéd, közömbösséghez vezet. Egyrészt a katolikus fél akarva akaratlanul elhallgatja saját vallásának ismérveit, hogy ez az egyház az, amely Jézustól van, az ő titokzatos teste. A szentségek sem kapják meg az őket megillető figyelmet. Másrészt, itt is működnek azok a mechanizmusok, hogy ha mindegy, milyen vallású vagyok, az is mindegy, hogy egyáltalán vallásos vagyok-e. A Vatikán akkora fölhajtással készül a protestantizmus születésének (Luther tézisei) 500. évfordulójára, mintha csak a legnagyobb szentet ünnepelnénk.
  • Ahol fontos az ökuméne, ott elhallgatják a protestantizmus negatív hatásait, a jeles képviselők gyarlóságait, gonoszságait (Kálvin). Katolikus írók, akik ezekre rámutattak, feledésre vannak ítélve.
  • Noha nincs helye teológiai kérdésekben a párbeszédnek, módszertani kérdésekben tanulhatunk egymástól, praktikus, mindennapi kérdésekben léphetnek föl katolikusok és protestánsok közösen. Például adhatnak ki közös nyilatkozatot az élet védelmében, az ország megóvására a muszlim áradattól, Felszólíthatják a társadalmat a közéletben a keresztény értékek tiszteletére, például, még nem hívő se használja a Mindenható Isten szent nevét pejoratív szókapcsolatban, léphetnek föl együtt a vasárnap szentségének megőrzésére. Figyelmeztethetik közösen a társadalmat, Krisztus parancsai nemcsak a keresztényekre, hanem minden embere érvényesek, és követésük mindenki számára áldást jelent, míg elvetésük átkot. De minden ilyen föllépésnél tudatában kell lennünk, az együttműködés csak praktikus kérdésekre vonatkozik, hitigazságokat, katolikus hitünk egységét és tökéletességét az nem érinti.
  • Mindamellett létezhetnek nemkatolikus írások is, melyek mögé mi katolikusok is 100 %-osan fel tudunk sorakozni. Értelemszerűen ezek az írások nem hitünk lényeges elemeit taglalják. Ugyancsak elfogadható, ha egymástól szép énekeket, imákat veszünk át.

Frissítés!

Már fönt volt a honlapon ez az írás, amikor találkoztam egy valódi zsidó-keresztény párbeszéddel, úgy hogy revidiálnom kell álláspontomat, mely szerint nem létezik párbeszéd. Olvasóimat sem szeretném ettől megfosztani, íme:

Zsidó-keresztény párbeszéd

Zsidó-keresztény párbeszéd

A párbeszéd hevenyészett fordítása:

Jonassan Gershom rabbi: Zsidóként és rabbiként tudom, hogy Hitler az egyházak által megalapozott antiszemitizmusra épített.
Maurice Pinay: A cionisták a rabbik által megalapozott goj-ellenességre építettek.
Jonassan Gershom rabbi: Ki vagy zárva. Nem vesztegetem az időmet ilyen sztereotíp antiszemita szemétre.
Viszlát!

🙂

Szeged, 2016. október

Bálint József

21 hozzászólás

Add a Comment
  1. Tény, hogy a II. Vatikáni zsinat után elvetett „magok” bőséges termése az eltelt ötven év alatt mára beérett „fanyar gyümölcsöket” teremtek a katolikus Egyházban is, ellenségeink örömére. Nem is csoda, hisz már a táptalajt is párhuzamosan sikeresen „génkezelték” keleten a marxista-ateista ideológiai agymosással, egyház-üldözéssel, 1917-től a Nagy októberi szocialista Forradalommal, Oroszországban, majd befolyási övezetében. Nyugaton a tudomány és technikai „haladással” amely a kényelem és jólét, kicsapongó szórakozások melegágyaiként lassan de biztosan kifejtették lélekromboló hatásukat. Az eredmény „nagyfokú hitehagyás”, világszinten. Ne lepődjünk meg, ha máma a vadhajtásoké a „pálma”, még a Vatikánban is, sőt, ismerjük fel a lényeget, ti. a „végső idők” jeleiként ennek így kell lennie. Ez a Gonoszság hatalmának órája. De a Mi, vagyis a Jézus Krisztus és Szent Evangéliuma iránti hűségesek „utolsó próbatételi” órája is. Tehát alázattal de határozottan lépjünk ki, vegyük fel a kihívás kesztyűjét és lendüljünk bele az utolsó, döntő csatába, annál is inkább mivel „garanciánk” van, a DIADAL Szűzanyánk Szeplőtelen Szent Szívét illeti, Isten rendelése szerint. (prot.-Evangélium) Ne feledjük a harc elkerülhetetlen, nélküle nincs DIADAL. Csak a DIADAL vet véget a csaták évezredes sorozatának. Személyes döntését, választását mindenkinek meg kell hoznia előbb utóbb, hogy Krisztust vagy az Antikrisztust, az Evangéliumot vagy Anti-evangéliumot, az Egyházat vagy Anti-egyházat (Hamis Egyházat) követi, választja, középút nincs, következménye: Mennyország vagy Pokol. Köszönjük B. J. a megerősítést, az egyértelmű, világos kifejtést, egy szívvel-lélekkel valljuk: egyedül Jézus Krisztus az ÚT, az IGAZSÁG és az ÉLET! A Szent Írás Igéi egyértelműek, benne az igen, IGEN, a nem NEM! Anya Szent Egyházunk Krisztus Misztikus Teste! Rajta a Pokol kapui nem vesznek erőt. Az ökumenizmus tulajdonképen egy nagy „lecsó”. TÉVÚT a javából, ezt konvertitaként a saját bőrömön tapasztaltam, református örökségem babonaság, tévhit volt. Beleszülettem egy „csinálmányba”, démoni megrontásba, amelyet képtelen volt semlegesíteni, megtörni a „református hit” ereje. De amikor eljött az ideje és tudatosan keresni kezdtem a kiutat, szabadulást, előre kártyavetőknél, jósnőknél, rájöttem ez tévút. Majd ortodox papoknál, végül megtaláltam az Esztelnek-i ferences kolostorban, de fel kellett adnom előítéleteimet. A szentségek, szentgyónás, szentáldozás és szentmise ereje és persze imák, különösen a rózsafüzér gyümölcsi is beértek, Isten kegyelméből, sőt azóta sikerült pár személyt is kisegíteni a „pácból” Krisztus nevében, Szűzanyánk közbenjárásával. Aki keres, talál, aki kér kap, a zörgetőnek még MA megnyíttatik. Tehát vigyázzunk, virrasszunk és imádkozzunk, álljunk készen a Vőlegény fogadására, mert érkezőben van. Marana Tha!

  2. Azt gondolom, párbeszéd nem vallások között van, hanem emberek között. Isten által, saját képére teremtett emberek között.
    Akik esetleg másképp gondolkodnak, más képük van az Istenről.
    Hogyan tudom neki hirdetni az igaz Istent? Úgy, hogy megismerem őt, kapcsolatom van vele, szóba tudok állni vele. A párbeszéd azt jelenti, hogy kapcsolatom van vele, és szelíden, jó lelkiismerettel válaszolok a kérdéseire. (vö: Péter levél) Mert mer tőlem kérdezni.

    1. jozan-katolikus

      Ez így elfogadható lenne. Erre utaltam én is, hogy beszélgethetek hitbeli dolgokról más vallásúakkal. És még csak nem is kell kinyilvánítanom, hogy meg akarom őket győzni. Ami probléma, az a más vallások intézményesített fölértékelése.
      BJ

  3. Élőfa, hálásan köszönjük a linket, Ákos remélem nem haragszol amiért idézem mondatodat, többesszámban: „Hogyan tudom Nekik hirdetni az Igaz ISTENT?” (Az Úr, Jézus a Krisztus) a néphez fordult:”Ha azt látjátok, hogy nyugat felől felhő kerekedik, mindjárt mondjátok, hogy eső lesz, s ez be is válik. S ha azt látjátok, hogy délről fúj a szél, arra következtettek, hogy hőség lesz, és ez be is következik. KÉPMUTATÓK! A föld meg az ég jeleiből tudtok következtetni. HÁT EZT AZ IDŐT MIÉRT NEM TUDJÁTOK FELISMERNI?” (Lk 12,54-56.) „Épp jött néhány ember, s azokról a galileaiakról hozott hírt, akiknek vérét Pilátus az áldozat vérével vegyítette. Erre megjegyezte: „Azt hiszitek, hogy ezeknek a galileaiak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai, azért, hogy így jártak? Mondom Nektek, NEM! De ha nem tartotok bűnbánatot, épp úgy elvesztek Ti is mind! Vagy az a tizennyolc ember, akire rádőlt Siloámban a torony és agyonzúzta őket, azt hiszitek, hogy bűnösebbek voltak, mint Jeruzsálem lakói közül bárki? Mondom Nektek: NEM! De ha nem tartotok bűnbánatot, ( és meg nem tértek), éppúgy elvesztek Ti is mindnyájan!” (Lk 13,1-5). Fojtatom Szűzanyánk Medjugorjeban, 1987.03.20. elhangzott üzenetével: „Drága gyermekeim! Mindannyiótokat arra szólítalak fel, hogy kezdjetek Isten szeretetében élni! Drága gyermekeim, Ti készek vagytok bűnt elkövetni, és GONDOLKODÁS NÉLKÜL A SÁTÁN KEZÉBE ADJÁTOK MAGATOKAT. FELSZÓLÍTALAK BENNETEKET, HOGY MINDEGYIKŐTÖK TUDATOSAN DÖNTSÖN ISTEN MELLETT ÉS A SÁTÁN ELLEN! Anyátok vagyok. Ezért szeretnélek elvezetni mindannyiótokat a teljes életszentségre. Azt kívánom, hogy közületek mindenki boldog legyen itt a Földön, és Velem legyen az Égben. Ez, drága gyermekeim, az Én idejövetelem célja és az Én kívánságom. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!”
    Számomra „döbbenetes”, hogy vannak papok, teológusok, professzorok sőt, bíborosok is akik minden magán-kinyilatkoztatást egyszerűen „lesöpörnek” azzal, hogy „nincs szükségünk erre, elég a Szentírás, a hivatalos KINYILATKOZTATÁS lezárul, a többi csalás, ámítás, beleértve Gobbit – a Kék könyvét is”. (Dr. Sávai János). A továbbiakban egy imát ajánlok, mert az Úr, az őszinte, mély bűnbánatért, teljes bűnbocsánatot, teljes búcsút nyilvánít ki, és ezt az imát hét (7) egymást követő napon át kell imádkozni, a katolikusok ez idő alatt szentgyónást kell végezzenek, a más felekezethez tartozóknak is komolyan törekedniük kell az életüket a Tízparancsolat szerint felülvizsgálniuk, és aszerint törekedni élni, máma, a XXI. sz. is.
    Ima a megbánt bűnök után járó büntetés teljes elengedésének ajándékáért!
    „Ó, Jézusom, Te vagy a Föld Világossága, Te vagy a Láng mely minden lelket megérint. Irgalmad és szereteted nem ismer határt. Kereszthalálod áldozatára mi nem vagyunk méltók. Tudjuk azonban, hogy a Te szereteted irántunk nagyobb mint amilyet mi tanúsítunk Irántad. Ó, Urunk, add nekünk az alázat ajándékát, hogy ez által kiérdemelhessük Új Királyságodat. Tölts el minket Szentlelkeddel, hogy előbbre juthassunk és vezethessük hadseregedet, hogy hirdetni tudjuk Szent Szavad Igazságát, és felkészíthessük Testvéreinket Második Eljöveteled földi dicsőségére. Tisztelünk Téged. Áldunk Téged. Felajánljuk Neked önmagunkat, bánatunkat, szenvedéseinket ajándékként a lelkek megmentéséért. Szeretünk Téged, Jézus. Légy irgalmas minden gyermekedhez bárhol is lennének. Ámen.”
    Azzal szeretném befejezni, hogy nekünk, katolikusoknak akik komolyan törekszünk az életszentségre, az Evangéliumi életre, a Krisztus-követésre, és meg akarunk maradni a kétezer éves Katolikus Anya Szent Egyházunk igazi, hűséges gyermekeiként, a föntről kapott „talentumaink szerint” valóban nagyon fontos felismernünk, tudatosítanunk, hogy elsősorban nekünk lényegbe vágóan fontos, hogy elkezdjük az „igazi párbeszédet”, egymással, hogy „egy szívé, egy léleké”, kisded nyájjá, hűséges maradékká engedjük formáltatni, alakíttatni magunkat a Szentlélek által. Az 1 Kor 12. részben Szent Pál apostol gyönyörűen megörökítette számunkra. Nem mentség az, hogy egy teljesen „elvilágiasodott” társadalomban kell élnünk, sőt, emlékezzünk Urunk szavaira: „Amikor az Emberfia visszatér, talál-e (Igaz)Hitet a Földön?” Marana Tha!

  4. Párbeszéd helyett Istenkeresést

    Szinte zengő ércként és pengő cimbalomként, a világ árjával sodródva vigasztalódom az alábbi sorokon, mert fiatal lélekként az ember még jobban undorodik az Istentelen világtól, jobban vágyik a középkor Istenes világába, jobban vágyik egy nagy, keresztény, világsöprő ellenforradalomra, de a mai világban már könnyen reményét veszíti:

    „Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el, igazán hirdeti a törvényt.”
    Jézus mondja: „…mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem.”

    Mert új elnököt kapott Amerika(a világ), nagy dolog?, nagy eredmény? de új pápát, és új, keresztény világot még nem. Jöjj, Szentlélek, jöjj el újra Jézus!

    Bár nem érdemeljük, de végső, benső vágyunk szerint kívánjuk.

    https://www.youtube.com/watch?v=4FeBll6sd0o

  5. Ifjú Testvérkém. Akik „Új pápát” várnak, készüljenek fel a legfájdalmasabb csalódásukra, mert „XVI. Benedek az utolsó igaz pápa”. A következő már az Új Ég és Új Föld idejében tulajdonképpen PÉTER lesz, az első Apostol. Ami az „Új keresztény világot” illeti, annak első „fázisát” majd csak a Nagy-figyelmeztetés után fogjuk megtapasztalni, itt a Földön, de üldözések közepette. A konkrét megvalósulását, beteljesülését a II. Paradicsomban, az átváltozás, elragadtatás után. De addig készüljünk minél jobban fel a közeljövő nagy eseményeire, pár héten belül az AK fellépésére, amely „egy hideg téli éjszakán kezdődik el”. Továbbá arra, hogy a Katolikus Egyházban „kő kövön nem marad”, amit évtizedek óta elkezdtek lépésről-lépésre haladva kiépítették, most „befejezik”, Ferenc ellenpápa idejében. Akik megmaradnak az igaz hitben, a „hűséges maradék”, azokat üldözni fogják, élükön a Szent Atyával. Bergoglio és követői Hamis Egyház!
    A középkor Istenes világa is csak egyeseknek, a keveseknek volt „kiváltsága”, elsősorban a szerzeteseknek – valóban szívet-lelket izzásba hozó a pl, köszönjük – mert a nagy többség az egyszerűség, a szürke, mindennapi élet ösvényén alázatosságban is célba tudott érni. Akik akkor és mai utódaik is, a széles utat választották, személyes döntésük, nekünk fontos az, hogy megtaláljuk a „keskeny utat”, és ha megtaláltuk ne engedjük magunkat elsodortatni az „áradattal”. Néha néha megkísért a csüggedés, elkeseredés sőt a reményünket is kikezdheti a „kísértő”, de ne feledjük, Ábrahám példáját, „hitt Istennek”. Aki megtalálta Istent, Szent Fia, Jézus Krisztusban az igaz hit által, belépett az egyetlen, hiteles „akolba”, már nem keresi többé, elmélyül hitében, és a lehetőségeket igyekszik kihasználni. A Szentség-imádásban, a Szent misében, szentáldozásban, szent gyónásban, a napi rendszeres imákban, de a mindennapi élet eseményeiben, történéseiben is. Ezek a lehetőségek mindannyiunk számára még rendelkezésünkre állanak. Majd az üldözések kibontakozásakor lesz nehezebb, de nem „lehetetlen”.
    Számunkra most van az igazi, és egyben az utolsó tanúság tétel ideje, hogy egy teljesen Istent és Törvényeit elutasító világban életünkkel, hitünkkel, egész lényünkkel környezetünkben megjelenítsük, „Van Isten”, és Mi Őt szolgáljuk, teremtményeiként, gyermekeiként. Rajta kívül nincs más Isten, akik mást hirdetnek, azok csalók, hazugságok terjesztői. Ne engedjünk a megtévesztésnek, amellyel a világ ostromol szüntelen. Véssük mélyen a szívünkbe János apostol kijelentését: „Azért nem ismer minket a világ, mert Őt (a Mindenható Istent) sem ismeri”. Ismerjük fel a lényeget: mivel Isten gyermekei vagyunk, a Gonosz minden formában zaklatni, gyötörni akar, külsőleg és bensőleg, valamint a környezetünkben élő gyenge hitű, sőt hitetlen és tévhitű embereken keresztül, akiket eszközként felhasznál. Ne vegyük szívünkre, ne engedjük benső békénket megzavartatni, haladjunk nyugodtan tovább, fel a Golgotára, Uruk nyomdokain. Higgyünk és várjuk ígéretének beteljesülését, mert most már valóban az ajtóban áll, buzgón ismételjük: „Jöjj el, Uram Jézus!” (Jel 22, 20c).

    1. Nem vagyok veled egy platformon, Ratzingert sem ismerem(het)em igazi pápának, szedevakantista vagyok, tehát sem Ferencet, sem Benedeket, sem a két János Pált(bármennyire is hittem bennük regnálásuk ideje alatt, mivel ők kövezték ki az utat Ferenc számára)sem Jánost nem ismerem el. Ezzel nem tartozunk egy felekezethez, egy Egyházhoz.

      Ő maga is csak azt mondja, hogy elődei munkáját folytatja: http://www.origo.hu/nagyvilag/20161118-vatikan-egyhaz-papa-ferenc-papa-nem-arusitom-ki-a-katolikus-doktrinat.html

    2. Hamis képet fest az, hogy Ferencet Benedek ellenpápájának mondod, holott nem az. Szívesen mutatkoznak együtt, láthatóan nincs köztük ellentét vagy ellenszenv, és Benedektől eddig semmilyen negatív tartalmú nyilatkozat nem jelent meg Ferenc ellen. Benedek nem mondott le a pápai címről, és Ferencet ez nem zavarja, nincs konkurenciaharc, nincs kizárólagosságra, és egyértelműségre törekvés. Úgy viselkednek a péteri hivatallal, ahogyan a homoszexuálisok a nemiséggel. Egyik sem lehet pápa.

  6. Nem vagyunk róla meggyőzhetőek, nem vagyunk rábírhatóak, hogy akár még csak fenntartásokkal is, de elfogadjuk őket, ellenben másokkal, mert nem tartozunk össze, nincs köztünk közösség:

    http://prochristo.blogspot.hu/2016/11/igy-mentheted-meg-az-egyhazat.html

  7. Nem vagyunk róla meggyőzhetőek, nem vagyunk rábírhatóak, hogy akár még csak fenntartásokkal is, de elfogadjuk őket, ellenben másokkal, (mert nem tartozunk össze, nincs köztünk közösség:

    http://prochristo.blogspot.hu/2016/11/igy-mentheted-meg-az-egyhazat.html

  8. Mária vagy angyaljelenéseket is csak akkor fogadunk el a zsinat után, ha azok tartalmukban egybevágnak a zsinat előtt hivatalosan elfogadottakkal. A zsinat után szentté avatottakat fenntartásokkal kezeljük.

  9. Hogy ki-kivel van közösségben, végeredményben számomra egyszerű, mivel csak két Úr létezik, de közülük is csak az egyik az Igazi ÚR, azaz Urak Ura és Királyok Királya, a másik csak egy lázadó és lázító bukott angyal, teremtmény, a Teremtő ellenében. Távol áll tőlem, hogy bárkit meg akarjak győzni arról, amiről én meg vagyok győződve, mert vallom, hogy maguk a tények és események fogják feltárni az Igazságot, és akkor mindannyian meglátjuk, mit és mennyire kell kiigazítani abból amit hiszünk és vallunk.
    De kérdezlek, hogyan oldjátok fel „szedevakantista” önellentmondásos immár ötven éves dilemmátokat, van Egyházatok, de nincs pápátok? Úgy mint az ortodoxok, 1054-tól? Ami a „jelenéseket” illeti, La Salette, Fatima, Medjugorje, Don Gobbi Kék könyve, ez utóbbiak persze elutasítva, mégpedig azért mert az üzenetek az Igazságnak megfelelően, de nem elvárásaitok szerint nyilatkoznak a pápáinkkal kapcsolatosan. Valóban a II. Vatikáni zsinat után nagyon felgyorsult az igaz hittől való elszakadás, de a betegség korábban elkezdődött, gyakorlatilag már az előző pápák idejében, tulajdonképpen a szabadkőműves eszmék beszivárgásával az Egyházba, és belülről kezdték el megakadályozni az Igazság feltárását. Ti sajnos mindent a Zsinat utáni pápák nyakába szerettek varrani. Az Igazság az, hogy ha az illetékesek a Fatimai felkérésnek idejében eleget tehettek volna, az emberiség történelmének alakulásában óriási különbségnek volnánk a tanúi, máma. Határozottan merem állítani, ha Gobbi atya Kék könyvét a magyar papjaink egyharmada bizalommal, lelkesedéssel felkarolja, mint a Szűzanya Személyes felkérését, mert az, és a rájuk bízott híveikkel együtt rendszeresen legalább hetente Cönákulumokban imádkoztak volna mostanáig, felajánlva önmagukat SZEPLŐTELEN SZENT SZÍVÉNEK, akkor most még a környezetükben levő kívülállók számára is világos lehetne, hogy ezeknek az eseményeknek be kell következniük azért, mert a MÁSODIK ELJÖVETEL NEMZEDÉKE VAGYUNK! Nekünk még máma is van Szentatyánk, elnémítva, megalázva, mint MESTERE, alázattal teljesen kiszolgáltatta Önmagát, és Egyházát, felismerve a lényeget, vagyis az „idők jeleit”, elérkezett az „óra” amelyben a Misztikus Testet is keresztre feszítik ellenségei, külsőleg, de bensőleg, lelkileg, szíveinkben nem tudják. Ami Ferenc ellenpápát illeti, számára a „felszabadítás teológiája” vált végzetes úttá, amely az egyházi szabadkőműves táborba jutatta, hasonlóan Júdás példájához, az apostoli testület tagjaként „elbukott”. Az Antikrisztus felléptetésével az eljövendő évek feltárják a lényeget azok számára akik látnak, de ne feledjük meg van írva, a gonoszok tovább folytatják gonoszságaikat az Úr nagy napjáig. Számunkra ezek a jelek világosak, küszöbön a legádázabb és egyben a legutolsó keresztényüldözés, világszinten, de utána következik „az ígéretek beteljesülése” azok számára akik hűségeseknek bizonyulnak, mindhalálig. Jöjj el, Urunk Jézus!

    1. Nehezen oldjuk föl. Egyrészt az Egyháznak mindig van (láthatatlan) feje, aki maga Jézus Krisztus. Másrészt az útmutatás alapján nem példa-nélküli a helyzetünk, Japánban állítólag 200 évig nem volt pap, de a keresztények hűek maradtak és átadták utódaiknak a tudást, a hitet, és a hűséget a pápához, és az Egyházhoz.

      Nem kenünk mindent a zsinat utáni pápákra. Minden hibát igyekszünk feltárni, így a zsinat előtti Leó pápáét is:

      „XIII. Leó, akit gyakran neveznek politikus pápának, volt az első Pontifex Maximus, aki nagyon pozitívan állt a demokratikus államformával szemben, hiszen már korábban kijelentette, hogy a kormányzói hatalom egy köztársaságban ugyanúgy Istentől származik, mint egy monarchiában, aminek az a következménye, hogy a köztársaság törvényei is érvényesek, amennyiben nem állnak a természetjoggal nyilvánvaló ellentétben. Amikor a monarchia követőinek kérését a Bourbonok visszatérésére nem csak nem támogatta, hanem ellenkezőleg, az egyre szilárdabb Harmadik Köztársasághoz való csatlakozásra szólított fel, a francia katolikus ifjúság körében olyan irány alakult meg, mely nem csak ideálját látta a demokráciában, hanem az Egyház demokratizálására is áhítozott. Bizonyos amerikai püspökök hamarosan arra használták római ad-limina látogatásaikat, hogy Európában is elterjesszék eszméiket.”

      http://www.katolikus-honlap.hu/1501/amerikanizmus.htm

    2. Elvárásunk a pápákkal kapcsolatos jelenésekkel kapcsolatban pusztán annyi, hogy ne legyenek ellentmondóak a régebbi, és érvényes pápák által elfogadottakkal. Hűség a bizonytalansággal szemben.

  10. jozan-katolikus

    Üzenet Pálos Trend részére
    Tisztelt Pálos Trend,
    bár sokmindennel egyetértünk az Ön közlésében, hozzászólását töröltük. Politikai tartalmú hozzászólásokat csak akkor engedünk meg, ha azok közvetlen kapcsolatba hozhatók a bejegyzéssel vagy egy ahhoz fűzött kommentárral. Igyekszünk toleránsnak lenni, sajnos van egy határ, amit nem szeretnénk átlépni. Honlapunk elsősorban vallási jellegű. Ez azt jelenti számunkra, hogy bármilyen kérdést, így a zsidó-keresztény kérdést is csak vallási megközelítéssel szeretnénk megtárgyalni.
    Bízom megértésében.
    Admin

  11. Belenéztem (Az ifjú pápa) című alkotásba. Még mindig kevés, még mindig emberi. Mert ez nem istenkeresés lesz, hanem Isten beavatkozása és megnyilvánulása. Ha új pápánk lesz, az olyan különleges, viharszerű, hatalmas erejű természetfeletti kihatásokkal fog végbemenni, és megnyilvánulni, ami Krisztus isteni fennségét és dicsőségét hirdeti majd. Szent Pál belevakult Isten színe látásába, Mózes megőszült a sugárzó fennségtől, ahogyan Krisztus halálakor sok szent feltámadt.

    Krisztus Temploma nem viseli el a tisztátalanságot, a pokoli hatalmak uralmát, lerázza magáról, és kiárasztja áldással és kegyelemmel telt sugárzó uralmát az élőlényekre és a világra.
    A világ megkoronáztatik áldással, Isten uralmával és békéjével, a régi világ atmoszférája helyreáll.

    ” Az a megérzésem, hogy néhány évig korábban nem ismert tempóban folyik majd a rombolás. Isten ad néhány évet a tébolyult rombolásnak, hogy kiszolgáltassa a bűnösöket saját szenvedélyeiknek. Aztán Isten azzal a nagy csapással fogja sújtani az emberiséget, amit nagyon is kiérdemelt. Csak tipp részemről, de számomra 2017 tűnik „veszélyes évnek”, ami Fatima 100. évfordulója lesz. [És a Luther-év, ami majd kiváló alkalmat fog nyújtani a modernistáknak, hogy a gyakorlatban is végrehajtsák azt a tervüket, melynek az új pápa megválasztása volt a mindent eldöntő lépése – és kimondják a katolikus és protestáns „egyházak” egyesülését!] Kizártnak tartom, hogy pont Ferenc pápa – aki az Ön információja szerint amúgy is nagyon kedveli az ortodoxokat [ez nem biztos, lehet, hogy csak az ortodoxok szeretik őt] – végezné el Oroszország felajánlását a Szűzanyának. S ahogy a francia király sem tett eleget a mennyei felhívásnak és nem szentelte Franciaországot Jézus Szentséges Szívének, majd 100 év múlva a szabadkőműves forradalom lecsapott az országra és a királyra, úgy gondolom a fatimai jelenés 100. évfordulója is egy nagy csapást hozhat el. Talán ama bizonyos 3 napnyi sötétség, tűzeső és totális pusztulás közeleg, amiről annyi prófécia szól, többek közt a Szűzanya akitai jelenése során elhangzottak. Mindez persze csak találgatás részemről, Isten büntetését visszatartja az igazak imája, esdeklése, de elmaradni nem fog, előbb-utóbb bekövetkezik.

    Ide illik egy Assisi Szent Ferenctől származó prófécia, ami különös fényt kap azáltal, hogy a pápa az ő nevét vette fel. Halála előtt Szent Ferenc a végidőkről jövendölt rendtársainak, s azt mondta: „Azokban a napokban Jézus Krisztus nem egy igazi pásztort küld nekik, hanem egy pusztítót”.
    Mindez a következő (egyébként szedevakantista) oldalon olvasható:
    http://www.novusordowatch.org/francis.htm

    Ugyancsak érdekes egy másik, régi olasz prófécia, mely szerint „Amikor ugyanazon éjszakán hal meg a fehér és a fekete pápa, akkor virrad fel a keresztény nemzetek nagy fehér napja.” Most, hogy van egy fehér ruhás nyugdíjas pápánk, valamint egy új jezsuita pápánk, ez a jövendölés mintha értelmet nyerne. A jezsuiták rendfőnökét szokták fekete pápának nevezni. Bergoglio bíboros ugyan csak az argentin jezsuiták vezetője volt korábban, de most pápaként minden jezsuita számára ő lett a legfőbb vezető, még ha nem is rendfőnökként. Az is lehet, hogy a „fekete” szín arra utal, hogy hamarosan meg fog válni az őt a bíboros testvéreitől megkülönböztető fehér reverendától is a nagy alázatossága nevében? Mindenesetre figyelemreméltó, hogy előírta a bíborosok számára, hogy az első audienciáján ne vörös, hanem egyszerű fekete ruhában jelenjenek meg.
    Ezen az oldalon lehet ezt a „fehér pápa – fekete pápa” jövendölést és másokat is elolvasni:
    http://www.traditioninaction.org/Questions/B598_3-Proph.html

    Ugyanitt olvasható prófécia arról, hogy a nagy csapás után Szent Péter és Szent Pál leszáll a mennyből, hogy kijelöljék az új pápát. Őszintén szólva, a bíborosi és a püspöki kar összetétele alapján nem is látok más utat arra, hogy újra igazi jó pásztora legyen az Egyháznak, mert maguk közül csak hozzájuk hasonló fog kikerülni, akik számára a II. Vatikáni Zsinat a mindent felülíró szuperdogma.

    Bocsásson meg, hogy ilyen hosszúra nyúlt levelem. Talán túl gyorsan ítélkezem – Isten bocsássa meg nekem. Talán túl borúlátó vagyok, de abban is egyet kell, hogy értsek Önnel, miszerint az Egyház emberi eszközökkel menthetetlen. Majd ha már elképzelhetetlen mélységekbe süllyedt, maga Isten fogja tűzben megtisztítani és helyreállítani.”

    http://www.katolikus-honlap.hu/1301/level1.htm

    1. A katolicizmusnak akár hívők érzéseivel ellentétben is, nem egy autokrata vezetőre(nem egy katolikus Hitlerre-zengő érc és pengő cimbalom), hanem egy hiteles és valódi karizmával felruházott atyai útmutatóra(hanem egy szent atyára) van szüksége, aki az isteni szentség erejével felemel, természetfeletti kegyelmeket, áldott állapotot sugároz szét az egész társadalomra, nem pedig karhatalommal és parancsokkal kormányoz, nem a gumibot, vagy a kard embere.

  12. http://ellenforradalmar.blogspot.hu/2016/12/vallasi-polgarhaboru.html

    Talán inkább az üres trón kérdése fog itt hamarosan fölbukkanni, és remélhetőleg megoldódni:

    http://www.katolikus-honlap.hu/1301/level1.htm

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük