Józan Katolikus

1Kor 15.33 Ne hagyjátok magatokat félrevezetni! A gonosz beszéd megrontja a jó erkölcsöt. Legyetek józanok, és ne vétkezzetek!

Liturgia, liturgia

Ha a tradicionalista oldal bármelyik irányzatát nézzük (van jó néhány), általában öt fő kifogás merül fel a II. Vatikáni Zsinattal kezdetét vett új irányvonallal szemben:

  1. A zsinaton megfogalmazott kétértelmű, illetve egyértelműen a kétezer éves katolikus tanítással szembenálló kijelentéseket tartalmazó zsinati dokumentumok.
  2. A püspök- és papszentelésekkel és ebből kifolyólag a mise érvényességével szemben megfogalmazott kételyek.
  3. A konszekráció szavainak érvényessége az új miserítusban. Lásd ehhez: Sokakért vagy mindenkiért (Ez a pont sok országban, pl. hazánkban okafogyottá vált a helyes szóhasználat visszaállítását követően, jó néhányban azonban még aktuális, pl. Németország).
  4. Szedevakantizmus, mely szerint a zsinat utáni pápák nem valódi pápák (eretnekségük miatt ipso facto elvesztették tagságukat a katolikus egyházban, és mint ilyenek, automatikusan pápai hivatalukat is).
  5. A zsinat nyomán 1969-ben elrendelt új miseliturgia érvénytelensége vagy káros volta.

Természetesen mind az öt kérdéskörnek óriási és folyamatosan növekvő irodalma van. A zsinati megnyilatkozásokkal kapcsolatos kifogásokat talán Pater Franz Schmidberger foglalta össze s legtömörebben a II. Vatikáni zsinat időzített Bombái c. 1989-ben tartott előadásában. Utalok itt továbbá írásomra: http://www.jozan-katolikus.hu/2013/01/27/hogyan-befolyasoltak-a-zsidok-a-ii-vatikani-zsinat-elott-es-alatt-a-katolikus-kozgondolkodast/

A püspök-és papszentelések kérdése már jóval neuralgikusabb. Találkozunk itt olyan állásponttal, mely szerint ezek egyértelműen érvénytelenek (http://einsicht-aktuell.de/index.php?svar=5&artikel_id=3800&searchkey=ratzinger), olyannal is, melyek ezeket kétségesnek minősítik. Ez utóbbi fő képviselője a Lefebvre érsek által alapított FSSPX volt.

Mára talán még inkább tompult az FSSPX álláspontja. Érdekes itt evvel összefüggésben felidézni Williamson püspököt, aki, mint a Lefebvre érsek szellemiségéhez hű maradt püspök szervezi a katolikus ellenállást. Nos, ő sem minősíti egyértelműen az új rítus szerinti pap- és püspökszenteléseket és a konszekrációt érvénytelennek, azokat inkább rossznak mondja.
(Gültig geweihte Bischöfe?

Neuer Weiheritus – I

Notwendige Unterscheidung

Gültig geweihte Bischöfe? – II.)

Ugyancsak nincs egységes álláspont a tradicionalisták között a pápai hivatalt betöltő személy pápaságának érvényességét illetően.

Mai munkánkban a liturgiáról szeretnénk gondolatainkat megosztani. Saját megfigyelésem, hogy álljon valaki a tradicionalizmus bármilyen fokán vagy szintjén, a régi liturgia központi fontosságú az illető számára. Tehát, lehetnek az álláspontok az előző négy pontban különbözők, a hagyományos liturgia sokak számára fontos.

E sorok írója 13-14 éves fiúként buzgón magolta a ministránsok által adandó latin nyelvű válaszokat, mire egyszer csak a hitoktató egy tollvonással leállította az egészet. Persze akkoriban nem sokat izgatott a dolog, maximum annyiban, hogy elkönyveltem, hogy egyszerűsödött, érthetővé és követhetőbbé vált a mise.

Mint honlapon már említettem, az ezredfordulóig nem voltak komoly kifogásaim az egyház zsinat utáni irányvonalával.

Amikor pedig ezek a kifogások jelentkeztek, azok elsősorban a zsinati dokumentumok eretnek megnyilatkozásai, az ún. zsinat szellem elterjedése, valamint a pápáknak a katolikus tanítással szembenálló kijelentései miatt támadtak bennem.

Zsinat szellem alatt azt értem, hogy a katolikus hitigazságokat a szőnyeg alá söpörjük, mindenhez jó képet vágunk, tapintatosan mosolygunk, igazodunk a korszellemhez, az evilági fejedelmekhez, az ökumenizmus oltárán föláldozzuk szent katolikus hitünket, elhallgatjuk, hogy üdvözülni csak az egyház által lehet, túlhangsúlyozzuk Isten megbocsátó jóságát, és minél kevesebbet beszélünk a pokolról.
Tanúságtétel helyett meghunyászkodunk, és ezt párbeszédnek nevezzük. Továbbá a zsinati szellem igen lényeges elemének és súlyos eretnekségnek tartom a talmudista vallás felértékelését, összemismásolását az ószövetségi zsidó vallással.

Egyszerű laikus hívőként igen nehezen tudok véleményt alkotni az egyes szentelési rítusok érvényességéről vagy érvénytelenségéről, pláne, hogy tudós teológusok sincsenek a kérdésben egy véleményen. Több, különböző pártállású írást átolvastam, átütő, gyújtó hatású, és kétszer kettő egyszerűségű érvelésre idáig nem bukkantam.

Nézzük e bevezető után, mi is a helyzet a liturgiával. Előrebocsátom, nem vagyok szakember, gondolataim egy egyszerű templombajáró hívő gondolatai. Ezért előfordulhat, hogy gondolatvezetésembe logikai bukfencek, tárgyi tévedések is becsúszhatnak. Emiatt előre kérem az olvasók elnézését, illetve hálásan fogadok minden jobbító szándékú közlést, kiegészítést, javaslatot. Zavaró továbbá számomra, hogy a tridenti rítusú misét egyes tradicionalista források különféleképp tagolják.

A liturgia megváltoztatására, egyszerűbbé tételére, a nemzeti nyelv használatának bevezetésére, szembemiséző oltár használatára már jóval a zsinat előtt voltak törekvések.

http://www.katolikus-honlap.hu/regi2/konyvtar2/maessen.htm

Mindenekelőtt hasonlítsuk össze a régi liturgiát az újjal. Persze csak távirati stílusban, táblázatos formában, egymás mellé állítva az egymásnak megfelelő elemeket.

Tridenti mise, régi mise, hagyományos mise, latin mise

NOM, Novus Ordo Missae, új mise

BEVEZETŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RÉSZ 

Lépcsőima
ennek részei:
– 42. zsoltár
– confiteor (közgyónás)
– annak könyörgése

 

A hívek üdvözlése
Pap: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Stb.
(42. zsoltár nincs)
Bűnbánati ima (közgyónás):
P: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!
(Csend, lelkiismeretvizsgálat)
P és H: Gyónom a mindenható Istennek és nektek testvéreim, hogy sokszor és sokat vétkeztem: gondolattal, stb.

 

I. FŐRÉSZ A hittanulók miséje

1. Introitus
Részei: antifóna, egyetlen zsoltárvers a Glóriával s az antifóna megismétlése

Introitus nincs

2. Kyrie

 

Kyrie
P: Uram irgalmazz!
H: Uram, irgalmazz!
P: Krisztus, kegyelmezz! stb.

 

3. Gloria
Dicsőítés

 

Gloria
P: Dicsőség a magasságban Istennek, H: és a földön békesség a jóakaratú embereknek. Dicsőítünk téged, áldunk téged, stb.

 

4. Dominus vobiscum
(Az Úr legyen veletek)

Az Úr legyen veletek!

5. Collecta (Könyörgés)

 

Könyörgés
P: Könyörögjünk!
(rövid csend: kéréseinkre gondolunk) P: (a könyörgés végén):…..mindörökkön örökké.

 

[Szent olvasmányok]

I. AZ IGE LITURGIÁJA

 

1. Szentlecke

 

Olvasmány
Lektor: Olvasmány………….könyvéből.
Lektor: (az olvasmány végén): Ez az Isten igéje.
H: Istennek legyen hála!

 

2. Graduale
(zsoltárrészek)
Alleluja
Tractus
Sequentia

 

Válaszos zsoltár

Szentlecke
Lektor: Szentlecke…………..leveléből… Lektor: (a szentlecke végén): Ez az Isten igéje. H: Istennek legyen hála!

3. Evangélium

Evangélium
P: Az Úr legyen veletek!
H: És a te lelkeddel!
P: Evangélium Szent ……könyvéből.
H: Dicsőség neked Istenünk!
P: (az evangélium végén): Ezek az evangélium igéi.
H: Áldunk téged, Krisztus!

 

4. Szentbeszéd

Szentbeszéd

5. Credo Hiszekegy

Credo Hiszekegy

II. FŐRÉSZ A HÍVŐK MISÉJE:
4 rész,
1, fölajánlás,
2, misekánon,
3, szentáldozás,
4, áldozás utáni imádságok

II. AZ ÁLDOZAT (EUKARISZTIA) LITURGIÁJA

 

1, FÖLAJÁNLÁS OFFERTORIUM

Az adományok előkészítése

1, FÖLAJÁNLÁS OFFERTORIUM

Az áldozati adományok előkészítése

 

Felajánlási imádságok
(kenyér és bor fölajánlása) Fogadd el, szent Atya, mindenható örök Isten, ezt a szeplőtelen áldozatot, stb
Kézmosás, kézmosási ima
Ártatlanok között mosom kezeimet stb.
Imádság a Szentháromsághoz
Fogadd el kegyesen, Szentháromság, ezt a felajánlást, melyet neked elhoztunk stb.

 

A kenyér felajánlása
P: Áldott vagy, Urunk, mindenség Istene, stb.
A bor felajánlása
P: Áldott vagy Urunk, mindenség Istene, stb.

 

Orate Fratres
Imádkozzatok, testvéreim, hogy az én áldozatom és a tiétek, stb.

Az áldozati imádság
P: Imádkozzatok testvéreim, hogy áldozatunk kedves legyen a mindenható Atyaisten előtt! H: Fogadja el az Úr kezedből az áldozatot nevének dicséretére és dicsőségére, mindannyiunk, és az egész Anyaszentegyház javára!

 

Secreta
P: Az Úr legyen veletek! M: És a te lelkeddel! P: Emeljük fel szívünket. Felemeltük az Úrhoz. Méltó és igazságos. stb.

 

Prefáció
P: Az Úr legyen veletek! H: és a te lelkeddel! P: Emeljük föl szívünket! H: Fölemeltük az Úrhoz P: Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek! H Méltó és igazságos! Valóban stb.

Előimádság (Prefáció) Valóban méltó,… stb.

 

Sanctus

 

Sanctus
Pap és H: Szent vagy, szent vagy, szent vagy mindenség Ura, Istene! Stb.

 

2, MISEKÁNON

2, MISEKÁNON

 

Átváltoztatás előtti könyörgések
P: Téged tehát, jóságos Atya, Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus által könyörögve kérünk, hogy fogadd el és áldd meg ezeket az † adományokat, és † ajándékokat, stb.

 

Könyörgés
P: Valóban szent vagy, Istenünk, minden szentség forrása. Kérünk, szenteld meg ezt az adományt, áraszd le rá Szentlelkedet, stb.

 

Átváltoztatás (Konszekráció)
Ő ugyanis szenvedésének előestéjén tiszteletreméltó szent kezébe vette a kenyeret, stb

Átváltoztatás (Konszekráció)
Ő ugyanis azon az éjszakán, amelyen elárultatott stb.
Vegyétek, és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik.“ ,,Vegyétek, és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé. Ez a vér értetek és mindenkiért kiontatik a bűnök bocsánatára. stb.

 

Átváltoztatás utáni könyörgések
Imádság az
– elfogadásért
– mennybevételért
– Megemlékezés a holtakról
– Megemlékezés magunkról

 

Az átváltoztatás után
P: Íme, hitünk szent titka. H: Halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk föltámadásodat P: Ezért Fiad halálának és feltámadásának emlékét ünnepelve STB.
Kérve kérünk, gyűjtsön egybe a Szentlélek stb. Viseld szíveden, Urunk, Egyházad sorsát stb. Emlékezzél meg a feltámadás reményében elhunyt testvéreinkről stb.

 

Záró dicsőítés
P: Ő+általa, Ő+vele és Ő+benne a Tiéd, mindenható + Atyaisten, a Szent+ lélekkel egységben stb.

P: Őáltala, ővele és őbenne a tiéd, mindenható Atyaisten, a Szentlélekkel egységben minden tisztelet és dicsőség mindörökkön-örökké.
H: Ámen.

3, AZ ÁLDOZÁS SZERTARTÁSA

3, AZ ÁLDOZÁS SZERTARTÁSA

 

Miatyánk
Üdvös parancsolatok késztetésére és isteni tanítással kioktatva…stb.

Az Úr imádsága
P: Üdvözítőnk parancsára és isteni tanítása szerint így imádkozunk:
P és H: Miatyánk ki vagy a mennyekben: szenteltessék meg a te neved; stb.
Szabadíts meg, kérünk, Urunk, minden gonosztól Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondottad apostolaidnak: „Békességet hagyok rátok stb.

 

Kenyérszegés: a Szentáldozat megtörése (Fractio Panis

P: Az Úr békéje legyen veletek mindenkor! H: És a te lelkeddel! P: Engesztelődjünk ki szívből egymással! H: Legyen békesség köztünk mindenkor!

 

Agnus Dei

 

Isten Báránya (Agnus Dei)
P: Isten Báránya! H: Te elveszed a világ bűneit

 

Szentáldozás

Szentáldozás

 

Szentáldozás előtti imádságok
békéért
bűnök bocsánatáért és az életszentségért
Imádság a jó áldozás kegyelméért
P: Uram, Jézus Krisztus, te azt mondottad apostolaidnak: békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Ne bűneimet nézzed, hanem Egyházad hitét.

 

A pap Szentáldozása
P: A mennyei kenyeret veszem magamhoz és az Úr nevét hívom segítségül stb.
Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd stb.

 

A pap Szentáldozása

 

A hívek Szentáldozása
Gyónom a mindenható Istenek, a Boldogságos mindenkor szeplőtelen Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak stb.
Íme az Isten Báránya!
Uram, [mellet verve] nem vagyok méltó, hogy hajlékomba stb. Íme az Isten Báránya! Íme, aki elveszi stb.
Uram, [mellet verve] nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd stb.

A hívek Szentáldozása
P: Íme, az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit. Boldogok, akiket meghív asztalához Jézus, az isteni Bárány.
P és H: Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

4, ÁLDOZÁS UTÁNI SZERTARTÁSOK

4, ÁLDOZÁS UTÁNI SZERTARTÁSOK

 

Leöblítés

Postcommunio (Áldozás utáni imádság)

Elbocsátás

Imádság és áldás

Befejező rész (áldás)
P: Az Úr legyen veletek! H: És a te lelkeddel! P: Áldjon meg benneteket a mindenható Isten: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. H: Amen P: A szentmise véget ért, menjetek békével! H: Istennek legyen hála!

Az utolsó evangélium

XIII. Leó pápa imádsága

Ami nem szerepel a táblázatban, de fontos különbség:

A hagyományos mise latin nyelven folyik, a Novus Ordo mise nemzeti nyelven.
A régi misébe hívek inkább passzivitásra, a mise hallgatásra vannak ítélve, a Novus Ordoban a hívek válaszaikkal aktív szerepet játszanak. A korábban a ministránsok által adott latin nyelvű válaszok helyett a hívő nép adja immár a válaszokat nemzeti nyelven.
A miseáldozatot a pap a Novus Ordo-ban a szembemisézős oltáron mutatja be.
A hagyományos misét bemutató templomok Keletre néznek, a pap az áldozatot ad orientem, Kelet felé nézve mutatja be.
A Novus Ordo-ban nem szokás letérdelni szentáldozáskor, bár én már láttam nem egyszer erre is példát, a pap ezt tudomásul vette, és kiszolgáltatta az oltáriszentséget. De tudok példát az ellenkezőjére is.
A Novus Ordo-ban a szentáldozás általában kézre történik. Ennek is megvan az elvárt rendje. De én, mint e sorok szerzője folyamatosan tapasztalok nyelvre történő áldoztatást. A papok 99 %-ának nincs evvel problémája.
Akit részletesebben érdekel a két rítus közötti különbség, az könnyen megtalálja a témával foglalkozó helyeket az interneten.

Fogalmazásunkban nem térünk ki a görög-katolikus rítusra, csak annyit szeretnénk megjegyezni: A görög-katolikus rítus közelebb áll a görög-keleti rítushoz, mint a rómaihoz. Aranyszájú Szent Jánosra, a Krisztus utáni IV. századra vezethető vissza. Mindezt a katolikus egyház elfogadta és tudomásul vette az Unió megkötésekor. (http://www.szentgellertkiado.hu/cikk/gorog-katolikusok)

Mint külső szemlélőnek egyébként az a benyomásom, hogy a II. Vatikáni Zsinat átrepült a görög-katolikus egyház fölött. Tudomást vettek róla, de őket nem érintette.

Nézzük ezek után a Novus Ordo-val szemben támasztott fő kifogásokat:

Ezek részben itt kerültek megfogalmazásra:
http://www.katolikus-honlap.hu/regi2/konyvtar2/maessen.htm

Az FSSPX 2012.10 havi értesítőjében megjelent egy írás, Miseáldozat vagy Úrvacsora? 62 érv a tridenti mise mellett. (Messopfer oder Mahlfeier? 62 Gründe für das überlieferte Messopfer).

A 62 pontnak nincs megadva a szerzője, azt tehát az FSSPX hivatalos állásfoglalásának kell tekintenünk. A *-gal jelzett pontok Alfredo Ottaviani und Antonio Bacci bíborosoktól származnak, akik levelüket VI. Pál pápának juttatták el. A 62 pont az interneten is megtalálható német ill. angol nyelven. (http://62gründe.de/)

Tudomásunk szerint ez a 62 pont nincs lefordítva magyarra. Anélkül, hogy ezeket pontosan lefordítanánk, tájékoztató jelleggel idézzük őket, illetve egyik-másikhoz megjegyzéseket fűzünk.

1,

A szerzők szerint a NOM nem tükrözi egyértelműen a katolikus hitet, hanem kétértelmű és hajlik a protestantizmus felé.

 

Véleményem szerint ez az aggály nem állja meg helyét. Persze, én saját környezetemből, a 21. századi magyar katolikus egyházból indulok ki. Ami pl. a német katolikus klérust illeti, állapotunkat csak egy szóval lehet jellemezni: katasztrófa. De úgy gondolom, ennek oka nem elsősorban a NOM-ban keresendő.

 

2,

A változások nem csekélyek és kisebb jelentőségűek, hanem fundamentális megújulást, totális változást jelentenek.

A megállapítás igaz önmagában, ebből azonban nem következik az érvénytelenség.

 

3,

A NOM arra csábít, hogy a keresztény hitigazságok megváltoztathatók, anélkül, hogy hűtlenek legyünk, a katolikus hitigazságokhoz. (*)

A zsinat után teológusok és klerikusok hada fűrészelt a katolikus hitigazságokon. Hogy ez a NOM következménye lenne, azt már nehéz elképzelni.

 

4,

A NOM látványosan szakít a Tridenti Zsinat XXII. ülésén megfogalmazott rítussal és kánonnal. (*)

A megállapítás önmagában igaz. Hogy ez azonban eretnekséget jelent-e? Hiszen a görög-katolikus rítus, amelyet Róma az uniós megállapodásokban elfogadott, jóval nagyobb eltérést jelent a tridenti rítustól.

 

5,

Nem csak részletbeni különbségek vannak, hanem minden, ami időtlen értékű a misében, a NOM-ban alacsonyabb rangú, ha egyáltalán jelen van még. (*)

 

Ezt a pontot is túlzottan aggályosnak tartom.

6,

A reformok azt bizonyítják, hogy azok a hívők összezavarásához, elbizonytalanításukhoz, majd a hit csökkenéséhez vezetnek. (*)

 

A klasszikus, soha meg nem válaszolható kérdés: Mi lett volna, ha…

7,

Az Úr szavait kellene követnünk: “A fát a gyümölcséről lehet megismerni.” A NOM gyümölcsei: A vasárnapi miselátogatottság 50 %-os csökkenése Hollandiában, 43 %-os csökkenése Franciaországban, 62 %-os csökkenése Németországban.

 

Ezek a számok tények. Hogy a NOM az egyedüli ok-e, vagy a zsinat egyéb negatív hatásai,az más kérdés.

8,

A klérus legjobbjaiban a NOM eredménye egy kínzó lelkiismeret-furdalás. (*)

9,

A NOM bevezetése óta eltelt 7 évben a papok száma világszerte csaknem felére esett vissza (413.438-ról 243.307-re).

 

10,

A NOM bevezetésére felhozott pasztorális indokok nem elfogadhatók. (*)

 

11,

A NOM nem jelenti ki félreérthetetlenül az Úr Jézus valóságos jelenlétét.

 

12,

A NOM összekeveri Krisztus valóságos jelenlétét az oltáriszentségben az Ő misztikus jelenlétével körünkben, és evvel közeledik a protestáns tanításhoz.

 

Véleményünk szerint alaptalan az aggály.

13,

A NOM elhomályosítja a különbséget a szerpapság és a hívek általános papsága között.

 

14,

A NOM erősíti azt a protestáns eretnekséget, hogy a nép hite és nem a pap szavai azok, amelyek Krisztust lehozzák az eukarisztiába.

 

Véleményünk szerint alaptalan az aggály.

15,

A hívők könyörgései a protestáns tévhitet erősítik, mely szerint minden hívő pap.

 

16,

Mert a bűnbánati ima a NOM-ban félreállítja a papot és helyette a hívőkkel közös bűnbánati imát állít be, erősítve evvel a katolikus hit lutheri visszautasítását, mely szerint a pap bíró, tanú és közvetítő Istennél.

17,

Mert a NOM azt a tévhitet ébreszti a hívőkben, hogy a nép a pappal koncelebrál.

18,

Mert hat protestáns teológus működött közre a NOM kidolgozásánál: Georges, Jasper, Sephard, Konneth, Smith und Thurian.

19,

Mert ahogyan Luther kiküszöbölte az offertóriumot, mivel az a mise áldozati és engesztelő jellegét fejezte ki, a NOM is leredukálta azt egy egyszerű adományfölajánlásra.

Az első komolyan veendő ellenérv.

20,

Mert annyit eltávolítottak a katolikus teológiából, hogy a protestánsok használhatják a NOM szövegét, anélkül, hogy föladnák ellenérzésüket a valódi katolikus egyházzal szemben. Thurian, protestáns lelkész: a NOM gyümölcse, hogy a protestáns közösségek az Úrvacsorát talán ugyanazokkal az imákkal ünnepelhetik, mint a katolikus egyház.

 

21,

Mert az átváltoztatás elbeszélő jellege azt a képzetet ébresztheti bennünk, hogy itt emlékezésről, nem pedig valós áldozatról van szó.

 

22,

Mert a NOM súlyos kihagyásaival azt a képzetet ébresztheti bennünk, hogy csak egy emlékvacsoráról, nem pedig a bűnök bocsánatára szolgáló áldozatról van szó.

 

23,

Mert a külső jelek a protestáns tanokat erősítik (asztal az oltár helyett, kézbe áldoztatás, nép felé fordulás).

 

24,

A protestánsok maguk állítják, hogy az új katolikus eukarisztikus imák feladták az Istennek hozott áldozat hamis perspektíváját.

 

25,

Mert a következő dilemma előtt állunk: Vagy protestánsokká válunk, amennyiben az új misét alkalmazzuk, vagy hűek maradunk katolikus hitünkhöz, amennyiben ragaszkodunk minden idők miséjéhez.

 

26,

Mert a NOM a protestáns istentisztelet mintájára lett definiálva: az Úrvacsora vagy mise Isten népének szent összejövetele a pap vezetésével, hogy az Úr emlékezetét üljük meg. (Bevezetés az Új misekönyvbe, 1969.4.6, 7. cikkely)

27,

Mert a NOM kétértelműségivel egyaránt akar tetszeni katolikuskonak és protestánsoknak. Ez sérti Istent, aki minden képmutatást elvet: Átkozd … a kétféleképp szólót, sok békében élőt vittek már romlásba. Sir 28,13

28,

Mert az évszázadok óta ismert és meghitt katolikus énekeket stílusában és érzéseiben protestáns énekek váltották fel, amely megerősítette azt az érzést, hogy nem katolikus misén vagyunk.

Ez Magyarországra biztosan nem vonatkozik.

29,

Mert a NOM olyan kétértelműségeket tartalmaz, amelyek ravasz módon az eretnekséget támogatják, ami veszélyesebb, mint egy egyenesen kimondott eretnekség. A fél eretnekség ugyanis félig felcserélhető az igazsággal.

30,

Mert Krisztusnak csak egy jegyese van, a Katolikus Egyház, amelynek istentisztelete nem erősíthet más vallásokat, melyek szembenállnak vele.

31,

32,

Mert a NOM Cranmer eretnek anglikán istentiszteletének mintájára készült, illetve az elterjesztéséhez használt módszerek megegyeznek az anglikán eretnekek módszereivel. Az anyaszentegyház számtalan angol vértanút avatott szentté, akiket azért öltek meg, mert nem voltak hajlandók olyan misén részt venni, amely nagyon hasonló volt a NOM miséhez.

33,

Mert a protestánsok, akik katolikus hitre tértek, megütköznek, ha látják, hogy a NOM mise ugyanaz, mint amit ők protestánsként látogattak Egyikük, Julien Green így fakadt ki: Akkor miért koverttáltunk?

34,

A NOM következtében radikálisan csökkent a katolikus hitre térők száma: Az USA-ban évi 100 ezerről 10 ezer alá esett.

35,

Mert a tridenti rítus számtalan szentet formált.

36,

Mert a NOM megkönnyíti a szent eukarisztia profanizálását, amire bőven akad is példa.

37,

Mert a NOM nem a katolikus hitet, hanem egy új hitet közvetít. Erősíti a modernizmust, kétértelmű terminológiájával tévtanokat enged beszivárogni és terjedni.

38,

Mert a NOM választási lehetőségei aláássák a liturgia egységét, és megkönnyíti a celebráló pap számára, hogy olyan újításokat vezessen be, amik éppen eszébe jutnak. ennek következménye rendetlenség, nem megfelelő tisztelet.

39,

Mert sok jó katolikus teológus és pap nem tudja jó lelkiismerettel a NOM misét celebrálni.

40,

Mert a NOM sokmindent eltörölt, térdhajtások, az ujjak purifikálása, a pap ujjainak megóvása minden profán dolog érintésétől az átváltoztatás után, megszentelt oltárkő, a három oltárterítő redukálása egyre. ezek mind Krisztus oltáriszentségben való jelenlétének dogmáját gyengítik. (*)

Őszinte szívvel mondom: A zsinat után egyházban soha nem hallottam kételkedést ebben a dogmában.

41,

Mert a tridenti rítus évszázadok fejlődéséből született, és egy szent pápa, V. Piusz kodifikálta (nem megalkotta!). A NOM-t evvel szemben mesterségesen alkották.

42,

Mert a NOM tévedései a nemzeti nyelvekben kiemelten vannak jelen, de ezek még a latin változatban is megvannak.

43,

Mert a NOM kétértelműségével és engedékenységével kitesz bennünket Isten haragjának, amennyiben megnöveli az érvénytelen celebrálást. Érvényes lesz-e azon papok konszekrálása, akik mint az a közeljövőben várható, már nem kapják meg a hagyományos képzést, és a Novus Ordo-ra hagyatkoznak, azt cselekedve, amit az egyház cselekszik? (*)

 

44,

A tridenti mise megszüntetése Dániel jövendölésére emlékeztet. [(A gonosz) felnőtt egészen a (mennyei) sereg Fejedelméig, megszüntette a mindennapi áldozatot, és elpusztította szentélye helyét. Dán 8.12] valamint Liguori Szent Alfonz megjegyzésére, mely szerint az ördög az eretnekek segítségével szüntelenül azon fáradozik, hogy elrabolja tőlünk a szentmisét, mert az a legjobb, és legszebb, ami az egyházban itt a földön létezik.

45,

Ahol ugyanis megőrizték a tridenti misét, a nép hite és buzgsága nagyobb, mint ott, ahol a NOM a hivatalos (Campoos püspökség, 1981. augusztus /69, Roma, Buenos Aires).

46,

Mert a NOM együtt jár az új katekizmussal, új erkölccsel, új ötletekkel, új imákkal, egy szóval egy új egyházzal, és ez egy forradalom, le a régivel! A liturgikus reform – ne hagyjuk magunkat becsapni – a pont, ahonnan a forradalom kiindul. Msgr. Dwyer, Birminghami érsek, a püspöki szinódus szóvivője.

 

47,

Mert a tridenti mise benső szépségével vonzza a lelkeket, míg a NOM a vonzerő hiányában kénytelen újdonságokat és szórakoztatásokat kitalálni, hogy meg tudja szólítani az embereket.

48,

Mert a NOM számos tévtanítást tartalmaz, melyeket V. Piusz a tridenti zsinaton elítélt (teljes mise a nemzeti nyelven, a konszekráció szavai hangosan kimondva, lásd a Pistojai janzenista zsinat elítélése). Lásd továbbá XII. Piusz „Mediator Dei“, melyben elítéli pl. az asztal formájú oltárt.)

49,

Mert a NOM megpróbálja a katolikus egyházat egy ökumenikus egyházzá átalakítani, amely minden ideológiát és vallást magába foglal, helyeset és téveset, igazságot és tévedést, amiről az egyház ellenségei már régóta ábrándoznak.

50,

Mert a NOM kétségeket ébreszt a Szentek egységéről szóló dogmában, amennyiben kiiktatja az üdvözlő formulát és záró áldást, amikor a pap egyedül celebrál.

51,

Mert oltár és tabernákulum el vannak különítve, ami szakadást fejez ki az oltáron, az áldozatban és a papban megjelenő Krisztus és a tabernákulumban jelenlévő Krisztus között, “két dolog, melyeknek természetükből kifolyólag egyesítve kell maradniuk.” (XII Piusz, Mediator Dei).

52,

Mert a NOM nem a fölfelé mutató tiszteletet és imádást jeleníti meg az embertől Isten felé, hanem egy horizontális kultuszt.

Ezt is alaptalan, túlzott aggodalomnak tartom.

53,

Mert a NOM még a II. Vatikáni Zsinat dokumentumainak is ellentmond, mivel a zsinat deklarálta a hagyományos rítus megtartását és támogatását.

54,

Mert V. Piusz pápa hagyományos latin miséje sohasem lett betiltva, és ezért a Katolikus egyház érvényes rítusa marad, amellyel a katolikusok eleget tehetnek vasárnapi mise kötelezettségüknek.

55,

Mert v. Piusz egy örök érvényű engedélyt adott a rítus használatára teljes szabadságban, lelkiismeret-furdalás, szankciók, elítélés vagy cenzúra nélkül („Quo primum“ pápai bulla).

56,

Maga VI. Pál pápa jelentette ki az új mise promulgálásánál: “A rítus önmagában nem dogmatikai fogalom…” (1969.11.19.)

57,

Mert – Heenan bíboros kérdésére válaszolva, miszerint kiiktatta-e vagy betiltotta-e a tridenti misét – maga VI. Pál jelentette ki: “Nincs szándékomban a tridenti misét teljesen betiltani.”

58,

Mert az új mise ‘Libera Nos’ könyörgéséből el van hagyva Miasszonyunk, az apostolok és a szentek említése, tehát nem olyan fontos közbenjárásuk értünk, veszély esetén sem. (*)

59,

Mert az új mise eukarisztikus imáiból a legcsekélyebb utalás is hiányzik a Megváltó szenvedéseire, hiányzik belőlük a speciális emlékezés lehetősége, ennek következtében gyengül az áldozat engesztelő és megváltó ereje. (*)

60,

Mert elismerjük ugyan a szentatya legfőbb tekintélyét a szent anyaszentegyház vezetésében, de tudjuk, hogy még ez a tekintély sem kényszeríthet ránk olyan gyakorlatot, amely ennyire nyilvánvalóan a hit ellen irányul, egy misét, amely kétértelmű és eretnekséget elősegítő jellegű, és így nem tetszhet Istennek.

61,

Mert – ahogyan az I. Vatikáni Zsinat is megállapította – a Szentlélek nem azért adatott Péter utódainak, hogy sugalmazására egy új tanítást hozzanak nyilvánosságra, hanem azért, hogy az apostoloknak adott kinyilatkoztatást, azaz a hitet megőrizzék és hűen értelmezzék (DH 3070).

62,

Mert az eretnekség, vagy bármi, ami elősegíti az eretnekséget, nem lehet az engedelmesség tárgya. az engedelmesség áll a hit szolgálatában, és nem a hit az engedelmesség szolgálatában. Jelen esetben tehát “Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint embernek.” (Apcsel 5,29)

Mivel a 62 pontban többször visszatér vádként az elvtelen közeledés a protestáns Úrvacsora fogalmához, szeretném újra megerősíteni: Az elmúlt évtizedekben én itt Magyarországon nem tapasztaltam, hogy bárki bármilyen engedményt tett volna a zsinat utáni egyházban a mise lényegét illetően (átváltoztatás, az Úr Jézus valóságos teste és vére az Oltáriszentségben). Rossz példák lehetnek természetesen a világegyházban.

Itt tartunk tehát ma, 2017-ben. A zsinat utáni egyház határozottan ragaszkodik az új rítushoz, és úgy tűnik, a hívek számára is elfogadhatóbb a nemzeti nyelven mondott mise. A teológiai-dogmatikai részletek, finomságok pedig nem igazán érintik meg az átlagos hívőt. Ami szembetűnő számára az a nyelvhasználat, a mise követhetősége, érthetősége, megkockáztatom még, egyszerűsége.

A részletek (természetesen igen fontos részletek) pedig még tudós egyházfiaknak is problémát okoznak. Mint föntebb említettük, nincs egységes álláspont a kérdésben a zsinati szellemet visszautasító tradicionalisták között sem. Természetesen mindig marad az egyházban egy mag, amely ragaszkodik, ill. ragaszkodna a latin nyelvű tridenti miséhez. XVI. Benedek nagyon óvatos és csekély mértékű nyitást léptetett életbe, némileg megkönnyítette a tridenti mise mondását. Bergoglio viszont ezt a csekély kedvezményt is megnehezítette. Mindazonáltal, ha a hívők határozottan ragaszkodnának a tridenti miséhez, volna erre lehetőségük, akár a zsinat utáni egyházon belül, akár a tradicionalisták valamelyik ágazatában.

Mi lehet itt a továbblépés, kibontakozás?

Először is, az egyháznak minden korlátozás és kisstílű rendszabályozás nélkül mindenütt egyenjogú liturgiaként lehetővé kellene tennie a latin misét, ahol ezt a hívők igénylik, és van adott pap, aki be tudja mutatni az áldozatot. Szegeden például van, de túl nagy látogatottsága nincs.

Másodszor – és ez itt a kemény dió – fölteszem a kérdést:

Lehet-e a tridenti liturgiát megreformálni? Én, mint buta laikus, el tudnám pl. képzelni, hogy a mise nemzeti nyelven folyna, az átváltoztatás szavait pedig latinul mondaná a pap. A tabernákulumot és az oltárt visszahelyeznék eredeti helyére. Az áldozatot a pap Istennek, az oltáron mutatná be, a tanítást pedig a nép felé fordulva a hívőknek nyújtaná. Ami az egyházi zenét illeti, engedékeny lennék, tehát aki gitáros misén találja meg az utat Istenhez, az járjon olyan misére, aki a népénekeket vagy a latin énekeket szereti, az is találjon vigaszt bennük. Akik mindenben a legszigorúbban kötelező érvénnyel szeretnék újra bevezetni a latin liturgiát, ajánlom figyelmükbe, hogy az egyház tudomásul veszi és elfogadja a keleti katolikus liturgiákat.

Érez-e valaki magában elég erőt, tudást, hogy olyan mértékben módosítaná a liturgiát, hogy abban a tridenti rítus sérelem nélkül megmaradjon, de az egyúttal fogyasztható legyen a XXI. század egyszerű katolikus hívei számára is? Tudom, ez kb. olyan, mint a kecske is jóllakott, meg a káposzta is megmaradt, vagy, hogy vittem is, meg nem is. De egy kísérletet megérne.

És aki érez magában erre elég tudást és bátorságot: Ne azért készítse, hogy azt holnap az egyház elfogadja és bevezeti. Először legyen meg egy tervezet, legyen róla teológiai-dogmatikai körökben vita, forogjon közkézen. És ha egyszer új szelek fújnak egyházunkban, legyen kéznél egy tervezet, amit a megfelelő alkalomkor be lehet vezetni. És azt hiszem, a liturgia kérdésének megnyugtató megoldása együtt fog járni a zsinatot követő anomáliák rendezésével (I.-V. pont föntebb).

Felhasznált, illetve ajánlott források:

http://ministrans.5mp.eu/web.php?a=ministrans&o=WsaCts7Db7

http://www.katolikus-honlap.hu/0801/mise2.htm

http://www.katolikus-honlap.hu/regi2/konyvtar2/maessen.htm

http://www.karizmatikus.hu/hitvedelem/tanitas-atyak-tanito-testverek/4173-az-oltariszentseg-19.html

http://www.depositum.hu/trad62_2.html

http://www.gottliebtuns.com/neue_messe.htm

 

Szeged, 2017. április

Bálint József

 

 

6 hozzászólás

Add a Comment
  1. Kedves Testvéreim. Nem szükséges sokat rágódni ezeken a szűret előtti már “majdnem beérett” gyümölcsökön. Legyünk türelemmel még “egy kis idő” és Ferenc, Róma püspöke befejezi azt amit kebelbarátai elkezdtek a II. Vatikáni Zsinattal. Ne feledjük el még egy pillanatra se, hogy csak az történhetett meg amit a Mindenható Isten megengedett. Inkább arra törekedjünk, hogy minél jobban felismerjük melyik út hová vezet, mert ez a sorsdöntő. Sajnos csak nagyon kevesen vagyunk azok, akik felismertük Isten kegyelmi ajándéka által, hogy a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak MÁSODIK, azaz DICSŐSÉGES ELJÖVETELÉNEK NEMZEDÉKE VAGYUNK! Az események, a jelek szemünk előtt játszódnak le, teljesednek be, csak másképpen, akkor egy ország – Izrael – máma az egész Földön élő emberiség lesz érintett, dönt és választ majd viseljük a következményeket, személyesen és közösségileg is.
    A lényeges liturgikus változtatások bevezetésével hamarosan eljutunk a Dániel könyvében megjövendölt három és fél éves időszak “kezdetéhez”. Boldog lesz az, aki megéri az ezer háromszáz harmincöt napot. És egy “apróság”, XVI. Benedek emeritus pápánk betöltötte a kilencvenedik évét, számíthatunk meglepetésre, Ő Szentségével kapcsolatosan? Egyes magán-kinyilatkoztatások szerint Ő az utolsó “igaz pápa”. Legyünk óvatosak, de éberek is, LÉNYEGLÁTÓK!

    1. Ezzel talán egyet lehet érteni.

  2. Azt hiszem, vissza kell térnem a Wiliamson pöspök féle álláspontra, szükségem van látható Egyházra, az lehetetlen, hogy szinte eltűnjön a földről, de ha mégis, valamiféle lelkipásztorra szüksége van az embernek. Mert kell kereszténység, kell, hogy érvényes legyen a mondás: “Ti vagytok a föld sója.” Kell a vallásos buzgalom, és Isten majd megbocsájta, ha téves úton járunk is, és igazságosan ítél majd. Mert ő látja szükségeinket is, szenvedéseinket is,Isten Igazságos Bíró.

  3. Csakis saját magad miatt tagadlak meg Téged, mert oly annyira vágyom Templomodba, Országodba, alattvalóid közibe:

    ” Szüzesség, jóság, bölcs derékség,
    Óh, jaj, be kellettek.
    Hiszek Krisztusban, Krisztust várok,
    Beteg vagyok, beteg.

    Meg-megállok, mint alvajáró
    S eszmélni akarok
    S szent káprázatokban előttem
    Száz titok kavarog.

    Minden titok e nagy világon
    S az Isten is, ha van
    És én vagyok a titkok titka,
    Szegény, hajszolt magam.

    Isten, Krisztus, Erény és sorban
    Minden, mit áhitok
    S mért áhitok? – ez magamnál is,
    Óh, jaj, nagyobb titok.”

    “Nem emel föl már senki sem,
    belenehezültem a sárba.
    Fogadj fiadnak, Istenem,
    hogy ne legyek kegyetlen árva.

    Fogj össze, formáló alak,
    s amire kényszerítnek engem,
    hogy valljalak, tagadjalak,
    segíts meg mindkét szükségemben.
    Tudod, szivem mily kisgyerek –
    ne viszonozd a tagadásom;
    ne vakítsd meg a lelkemet,
    néha engedd, hogy mennybe lásson.

    Kinek mindegy volt már a kín,
    hisz gondjaid magamra vettem,
    az árnyékvilág árkain
    most már te őrködj énfelettem.

    Intsd meg mind, kiket szeretek,
    hogy legyenek jobb szívvel hozzám.
    Vizsgáld meg az én ügyemet,
    mielőtt magam feláldoznám.”

    “MINT GYERMEK…

    Mint gyermek, aki bosszut esküdött
    és felgyujtotta az apai házat
    s most idegenség lepi, mint a köd,
    s csak annak mellén, aki ellen lázadt,

    tudná magát kisírni, elfödött
    arcát mutatni szabad mosolyának, –
    oly reménytelenűl erőlködök,
    hogy könnyeimre: erényre találjak.

    Világot hamvasztottam el szivemben
    és nincs jó szó, mely megrikasson engem,
    kuporogva csak várom a csodát,

    hogy jöjjön el már az, ki megbocsát
    és meg is mondja szépen, micsodát
    bocsát meg nékem e farkasveremben!”

    “Nézd: tüzes daganat a szívem
    S nincs, mi nyugtot adjon.
    Csókolj egy csókot a szívemre,
    Hogy egy kicsit lohadjon.

    Lecsukódtak bús, nagy szemeim
    Számára a világnak,
    Nincs már nekik látnivalójuk,
    Csak Téged, Téged látnak.

    Uram, láss meg Te is engemet,
    Mindennek vége, vége.
    Békíts ki Magaddal s magammal,
    Hiszen Te vagy a Béke. ”

    “ÁLMOM: AZ ISTEN

    Batyum: a legsúlyosabb Nincsen,
    Utam: a nagy Nihil, a Semmi,
    A sorsom: menni, menni, menni
    S az álmom: az Isten.

    Vele szeretnék találkozni,
    Az álmommal, nagy, bolond hitben
    S csak ennyit szólni: Isten, Isten
    S újból imádkozni.

    Nem bírom már harcom vitézül,
    Megtelek Isten-szerelemmel:
    Szeret kibékülni az ember,
    Mikor halni készül.”

    “Végy engem hátad közepére,
    Hogy két gyönge lábam megálljon,
    Hogy a szívem ne verje mellem,
    Hogy néha rám szálljon az álom”

  4. Van egy olyan balsejtelmem, most, hogy elárultam és elhagytam az igazságot, hogy egy iskarióti júdás az, aki a közösségi érzésért a megismert igazságot sutba dobja, és én most bár kényszer miatt tettem ezt, de a kegyelem biztosan elszállt rólam, és így kárhozatosan bűnös vagyok, vajon mentség lehet-e erre az érzett kényszer?

    1. A Valódi Közösség, akikhez tartozni érdemes, elsősorban a Jézus alapította 2000 éves Egyház megdicsőült és még szenvedő tagjaiból áll, és a Küzdő Egyház azon tagjaiból, akik ragaszkodnak az Igazsághoz! Ezt bőven elég tudni! Ám ha még sikerül ezt átérezni is, akkor jóval kevésbé lesznek ilyen aggályaid…
      Biztosan van egy két hasonlóan gondolkozó barátod, és “ahol ketten hárman összejönnek az Én Nevemben, ott vagyok közöttük”… Ez vigasztaljon!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Józan Katolikus © 2016 Frontier Theme